Exportképes húsüzemek kialakítása

2014. március 09.

A húsüzemek számára mindig is fontos volt az exportképesség, mára pedig különösen jelentőssé vált.

Mitől válik exportképessé egy húsüzem?

Az exportképesség fogalmát több irányból is meg lehet közelíteni: jogi szempontból, technológiai szempontból, és a célországok elvárásai szempontjából is. A jogi terület nem tartozik honlapunk kompetenciájába, a célországok speciális igényei pedig eléggé heterogének, így nem eléggé általánosak ahhoz, hogy egy átfogó kép kialakítását célzó cikkben szerepeltethessük őket. Az alábbiakban a fontosabb technológiai kritériumokkal kívánunk foglalkozni a teljesség igénye nélkül.

Kiváló élelmiszerminőség

Mivel a Földön rengeteg a kihasználatlan termőterület, az alacsony minőségű élelmiszeripari termékekre nagy (de legalább is nagy tud lenni) a konkurencia. Mivel az alacsony fizetőképességű országok kivételével az élelmezés valamilyen szinten mindenhol megoldott, a külföldi piacokra csak minőségi termékekkel lehet betörni. Alapvető fontosságú tehát az előállított élelmiszerek kellemes ízvilága, igényes összetétele és a nemzetközi standard-ekhez való igazodás.

A megfelelő ízvilág és összetétel eléréséhez fontos a receptúrák nagy odafigyelést igénylő összeállítása, ehhez pedig elengedhetetlen - főleg ha a húsüzemnek még nincs múltja - a megfelelő szakértő, vagy szakértők bevonása.

Egy külön bekezdést is megér a hungarikumok kategóriája. Ezeknek a termékeknek (legalább is legálisan) nincs külföldi konkurenciája, egyedi ízviláguk és az általuk képviselt hangulat pedig olyan plusz értékeket hordoz, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tömegtermékekkel szemben lényegesen magasabb áron lehessen őket értékesíteni.

Végül meg kell emlékeznünk a nemzetközileg elfogadott standard-ekről is. Külön nemzeti jogszabályok az EU-n belül általában nincsenek, mert az EU jogharmonizáció az EU tagállamokra kötelező, így az EU rendeletek egyes rendelkezéseinek végrehajtásait tartalmazó Útmutatókat minden tagállam elkészítette. (Átfogó EU rendeletek az élelmiszergyártással kapcsolatban: 852/2004/EU rendelet az élelmiszerhigiéniáról, 853/2004/EU rendelet az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításaira, 854/2004/EU rendelet a hatósági ellenőrzések megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításairól. Az irányadó EU normák és standardek kötelezőek, esetleg enyhítések fogalmazhatók meg az egyes rendelkezésekre.) A húsüzem higiéniai rendszerének felépítése során nem elegendő, ha az EU jogszabályoknak megfelelünk, eleget kell tennünk a nemzetközileg elfogadott igényeknek is: biztosan sokan hallottak már "orosz szemléről" és "USDA előírásokról" is. A szállítási rendszerek, csomagolások esetén szintén fontos a nemzetközi szabványokhoz való igazodás: alkalmazzunk szabványos csomagolási méreteket, telepítsünk 60 mm-es csőpályát csereszabatos EURO horgokkal, használjunk EURO raklapot, stb...

Egy kamionnyi mennyiség

Mivel a hosszú távú szállítás kis tételben nem gazdaságos, az előállított termékek mennyiségét érdemes a 12 tonnás kamionokhoz igazítani. Az üzem berendezéseit, technológiai és tároló kapacitását úgy érdemes megválasztani, hogy alkalmas legyen legalább 12 tonna késztermék előállítására. Tudomásom szerint a kis húsüzemek fogalmához hasonlóan a közepes és nagy húsüzemek fogalma sincs egységesen meghatározva, így az alábbiakban saját deffiníciómat adom közre. Ha a kis feldolgozók meghatározását a vágópont fogalmához kötöttük, a közepes húsfeldolgozókét inkább az exportképességhez, és az egy kamionnyi késztermék előállításához érdemes kötni. A fentiek alapján a heti 12 tonna és a napi 24 tonna közötti kapacitású húsüzemeket nevezem közepes méretű húsüzemnek, a 24 tonnát meghaladó napi kapacitást pedig nagy húsüzemnek.

Tartósítási megoldások

A hosszú szállítási idő miatt az exportképességnek fontos eleme, hogy az előállított készterméket a megfelelő minőségmegőrzést és eltarthatóságot biztosító csomagolással (vákuum, védőgáz) kell ellátni, a nyersárut pedig le lehessen fagyasztani. Üzemtervezéskor gondoskodni kell arról, hogy legalább egy teljes szállítmány készárut raktározni lehessen. Természetesen a csomagolási eljárásoknak vannak járulékos tevékenységei, melyek egyéb helyiségeket, eszközöket is igényelnek. Ezek természetesen a termékek csomagolásától nagyban függenek. Például kartonozott termékek esetén ki kell alakítani az elsődleges fóliázás és a kartonozás helyiségeit, raktárat, stb. Rakoncás szállítás esetén biztosított kell legyen a csere-rakoncák tárolása, a rakoncák mosása, stb.

szerkesztette: Fekete Sándor
lektorálva: 2014. március 12. Kolozsvári György, +36 (30) 240 4651

Vissza az oldal elejére

Húsipari üzemek tervezésében és kivitelező vállalkozások keresésében a főoldalon talál segítséget.

Vissza a főoldalra